Egy kődobostorta krémje és tésztája, Nógrádban (jún. 3.)

Különleges rétegek a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark három helyszínén

„Az ellentétek vonzzák egymást” – szól a mondás. Tűz és víz, kegyhely és földtan?! Mi sülhet ki ebből? Ezek valóban ellentétek vagy gyönyörűen egymásra épülő adottságok, helyzetek? Sejthető a válasz. A völgyből föltekintve a kishartyáni Kőlyuk-oldal meredek fala az égig nyújtózik. Mint egy azték piramison, kőzetbe vájt lépcsősor kanyarog fölfelé kalandra hívva. Ugyan kik készíthették? Miért vájtak kis lakot a homokos kőzetbe? Fentről, a kőbevésett barlangból gyönyörködhetünk a szelíd völgy megnyugtató pazar látványában. Miután megtudtunk mindent a kőzetről és néhány dolgot a korábban itt lakókról is, aláereszkedve autóba szállunk és indulunk következő megálló helyünkre.

Sámsonházán a dobostorta szerű színes kőzetek keletkezésekor égetően forró láva ömlött sisteregve az egykori tengerbe, mintha csak egy Kanári-szigetekről szóló drámai tudósítást látnánk. Az így kialakult gázhólyagok akár barlangi méreteket is elérhettek. Az egykori kőbányában a vulkáni képződmények izgalmas változatossága mellett a sekély trópusi tengerben élő ősmaradványok lenyomataival is találkozhatunk. Azért, hogy lássuk a fától az erdőt felkapaszkodunk a szemközti kilátópontra, ahonnét jól tanulmányozható a dobostortaként egymásra rakódott vulkáni és üledékes kőzetek sorozata, a torta krémje és tésztája.

Harmadik megállóhelyünk a mátraverebélyi Szentkút Kegyhely. A barátlakásoknál átismételjük a barlang fogalmát, ismét láthatjuk a trópusi-szubtrópusi tenger üledékeit, az itt feltűnően gazdag élővilágának maradványaival, továbbá az üledékképződés igen érdekes jegyeit. Firkáljunk, vagy ne? Egyértelműen ne, de… Közelebbről megszemlélhetjük egy ártufa anyagát, majd egy vető felületére is rátehetjük a kezünket. Poszeidón és Vulcanus (ha együtt élhettek volna) küzdelmének szemmel látható nyomait érzékelhetjük a kőzetekben. Majd a források „csodatevő” hatásának titkait nyomozzuk. A túra során részben választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy miért Szentkút a Nemzeti Kegyhely neve, miért nem Szentforrás?

A túra egyik különlegessége, hogy a Magyarországon csak néhány helyen fellelhető barátlakások közül (Tihany, Nagymaros, Kishartyán, Mátraverebély) kettőt is meglátogatunk.

Hasadékból hasadékba – avagy Nógrád rejtett geo-kincsei, amelyek közül Salgót még Petőfi is megcsodálta (máj. 13.)

Túránk állomásai, melyeket színes csokorba fűztünk, a Novohrad-Nógrád Geopark területén találhatók. Ez a világon az első határokon átívelő geopark. Az egykori bányászat ipari látképe már csak Salgótarjánban látható, a várost körülölelő természet azonban pezsegve megújult. A kalandtúrával is fűszerezett utunk során Szilvás-kőn megismerkedünk a szén keletkezésének folyamatával, bányászatának néhány módjával, az értékteremtő bazaltbányászattal és nem utolsó sorban betekintést nyerhetünk a konzekvencia barlangok világába. Megtapasztalhatjuk a bazalt mágnesességét, ami megpörgeti az iránytűt, bőrünkön érezhetjük a barlang és hasadék hideg leheletét. Innét autóval megyünk tovább a Petőfi által is látogatott Salgó várába, ahonnét pazar kilátás nyílik egy másik várra, Somoskő várára és a palóc Olümposzra, a Karancsra. Meghódítva a várat az elragadó körpanoráma végképp felcsigáz minket, mivel egy olyan gyönyörű rejtett szegletét fedezzük fel az országnak, amit kevesen ismernek. Aztán tovább autózunk Nemti felé, de útközben még megkóstoljuk a híres „fúró-vizet”, amit nagy mennyiségben visznek az emberek, de nemcsak másnaposságra, gyomorbántalmakra, hanem azért is, hogy a tyúkok többet tojjanak. Az időszakos vízfolyások óriási természetátalakító erővel bírnak. Olyan szűk hasadékokat faraghatnak ki, ahol még a vaddisznók sem tudnak megfordulni. Átküzdjük magunkat a Morgó-gödri hasadékon (Nemti), majd túránk végén annak, aki szeretné megkóstolni a helyi ízeket, lesz lehetőség egy jó sztrapacska elfogyasztására is.