Egy kődobostorta krémje és tésztája, Nógrádban (jún. 3.)

Különleges rétegek a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark három helyszínén

„Az ellentétek vonzzák egymást” – szól a mondás. Tűz és víz, kegyhely és földtan?! Mi sülhet ki ebből? Ezek valóban ellentétek vagy gyönyörűen egymásra épülő adottságok, helyzetek? Sejthető a válasz. A völgyből föltekintve a kishartyáni Kőlyuk-oldal meredek fala az égig nyújtózik. Mint egy azték piramison, kőzetbe vájt lépcsősor kanyarog fölfelé kalandra hívva. Ugyan kik készíthették? Miért vájtak kis lakot a homokos kőzetbe? Fentről, a kőbevésett barlangból gyönyörködhetünk a szelíd völgy megnyugtató pazar látványában. Miután megtudtunk mindent a kőzetről és néhány dolgot a korábban itt lakókról is, aláereszkedve autóba szállunk és indulunk következő megálló helyünkre.

Sámsonházán a dobostorta szerű színes kőzetek keletkezésekor égetően forró láva ömlött sisteregve az egykori tengerbe, mintha csak egy Kanári-szigetekről szóló drámai tudósítást látnánk. Az így kialakult gázhólyagok akár barlangi méreteket is elérhettek. Az egykori kőbányában a vulkáni képződmények izgalmas változatossága mellett a sekély trópusi tengerben élő ősmaradványok lenyomataival is találkozhatunk. Azért, hogy lássuk a fától az erdőt felkapaszkodunk a szemközti kilátópontra, ahonnét jól tanulmányozható a dobostortaként egymásra rakódott vulkáni és üledékes kőzetek sorozata, a torta krémje és tésztája.

Harmadik megállóhelyünk a mátraverebélyi Szentkút Kegyhely. A barátlakásoknál átismételjük a barlang fogalmát, ismét láthatjuk a trópusi-szubtrópusi tenger üledékeit, az itt feltűnően gazdag élővilágának maradványaival, továbbá az üledékképződés igen érdekes jegyeit. Firkáljunk, vagy ne? Egyértelműen ne, de… Közelebbről megszemlélhetjük egy ártufa anyagát, majd egy vető felületére is rátehetjük a kezünket. Poszeidón és Vulcanus (ha együtt élhettek volna) küzdelmének szemmel látható nyomait érzékelhetjük a kőzetekben. Majd a források „csodatevő” hatásának titkait nyomozzuk. A túra során részben választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy miért Szentkút a Nemzeti Kegyhely neve, miért nem Szentforrás?

A túra egyik különlegessége, hogy a Magyarországon csak néhány helyen fellelhető barátlakások közül (Tihany, Nagymaros, Kishartyán, Mátraverebély) kettőt is meglátogatunk.

Gejzírek és ásványok nyomában a Mátrában

Az ásványgyűjtés szenvedély. Fel kell rá készülni eszközökkel és lélekben is. A túrán sohasem tudhatod, hogy ki és mit fog találni, ki találja meg a legszebben csillogó „üveggyöngyöt”. Egy ásvány csak egy üveggyöngy azok számára, akik a csillogásra, a küllemre kíváncsiak a beltartalomra, a történetre nem. Ha a szép mellett az elképesztő sztorira is kíváncsi vagy, akkor velünk gyere megtalálni életed legszebb ásványát, könyvespolcod díszét.

A Mátra az ásványgyűjtők paradicsoma. Gyöngyössolymostól pár km-re északra található Asztag-kő, ami valaha, mint most a yellowstone-i gejzírek teszik, süvítve lövelte magasra mélyben fortyogó vizét. A Mátrától délre húzódó Pannon-tóból kiemelkedő tomboló vulkánok már elcsendesültek, a 13-14 millió évvel ezelőtt működő gejzír körül a mai szemnek kicsit furcsa kinézetű ősorrszarvúak, őzek, szarvasok legelhettek, fel-feltekintve a félelmetes medvekutya támadásától tartva.

A feltörő víz környezetét átalakította, a vulkánokból származó alapkőzetet (andezitet) átitatta a kovás forróvíz, nagyon kemény kőzetet, hidrokvarcitot hozva létre. Erre a kalapács alatt csengő-bongó és ércdúsulásokban gazdag kőzetre a vas és acél országa időszakában bányát nyitottak, amely már hosszú évekkel ezelőtt bezárt. A higany és antimon dúsulások kutatására nyitott árkok, horpák ma is fellelhetők, a kutatótáróból kikerült kőzeteket meddőhányó őrzi. A kövekben gyönyörű antimonit, barit, csillogó kvarckristályok bújnak meg. A feltört példányok üregeiből kitekintő ásványok téged látnak meg előszőr, több millió éves bezártságukat követően. Vajon ők, vagy Te mondod nekik majd, hogy „megtaláltalak, gyönyörű vagy és az enyém vagy”? Most vagy soha! Ne hagyd ki ezt az élményt!

Lassú csordogálás Baradlától Jósvafőig – a víz útjának követése az Aggteleki-karszton

Egy rejtélyes, szépnevű falucska, ahol a helyieknek ingyen van a termálvizes medence: Jósvafő, az Aggteleki-karszt Velencéje. Egy, a Világörökség részét képező barlang: az aggteleki Baradla-barlang. Az egész napi túra a víz körül forog e két végpont között. A felszínt és felszín alatti világot formáló kristálytiszta patakok, források, a félelmetes mélybe ásító víznyelők, zsombolyok világában kanyarog túraútvonalunk pontosan úgy, ahogy a víz folyik, fentről lefelé. Sétánk a barlang főbejáratától indul, de a felszínen. A bejárat fölötti mészkőbe talán tényleg az ördög szántott barázdákat, talán a természet. Bármelyik is tette, látványosra sikeredett. A karsztos térszínen kibúvó kőzetek, a borókás növényzettel borított dombok és elbújó vizek folyamatosan változó és áramló, mégis nyugodt országában barangolunk. A Vörös-tó bejáratnál mi is lebukunk a földalatti világba, ahol a barlang leghosszabb villanyvilágítással ellátott, talán legszebb szakaszán követjük a Styx-patak medrét. Közelről láthatjuk a színpompás függő- és állócseppköveket, Magyarország legmagasabbját is, a 19 méteres Csillagvizsgálót. Az Óriások termében a barlang akusztikájából kap a föld alatt túrázó ízelítőt. A felszíni sétát választók a kinti világban folytatják a tavakkal, forrásokkal díszített útjukat, hogy aztán újra találkozzanak a barlangból megérkező túratársakkal. Így lesz újra egy a csapat, egységben a természettel. Egy választható függőhídon való patak feletti átkelés után hívogatva vár minket az Öreg Malomhoz vendéglő egy búcsú kávé, sütemény vagy helyi ételek kínálatával. Gyere velünk és Te is járd végig annak a víznek útját, amelyik csodálatos barlangunk képződményeit formálta. Ha teljes élményt szeretnél, ajánljuk előző napi Szögligetről induló túránkat is, ami az Alsó-hegy fennsíkján halad, az Országos Kéktúra mentén.

Hasadékból hasadékba – avagy Nógrád rejtett geo-kincsei, amelyek közül Salgót még Petőfi is megcsodálta (máj. 13.)

Túránk állomásai, melyeket színes csokorba fűztünk, a Novohrad-Nógrád Geopark területén találhatók. Ez a világon az első határokon átívelő geopark. Az egykori bányászat ipari látképe már csak Salgótarjánban látható, a várost körülölelő természet azonban pezsegve megújult. A kalandtúrával is fűszerezett utunk során Szilvás-kőn megismerkedünk a szén keletkezésének folyamatával, bányászatának néhány módjával, az értékteremtő bazaltbányászattal és nem utolsó sorban betekintést nyerhetünk a konzekvencia barlangok világába. Megtapasztalhatjuk a bazalt mágnesességét, ami megpörgeti az iránytűt, bőrünkön érezhetjük a barlang és hasadék hideg leheletét. Innét autóval megyünk tovább a Petőfi által is látogatott Salgó várába, ahonnét pazar kilátás nyílik egy másik várra, Somoskő várára és a palóc Olümposzra, a Karancsra. Meghódítva a várat az elragadó körpanoráma végképp felcsigáz minket, mivel egy olyan gyönyörű rejtett szegletét fedezzük fel az országnak, amit kevesen ismernek. Aztán tovább autózunk Nemti felé, de útközben még megkóstoljuk a híres „fúró-vizet”, amit nagy mennyiségben visznek az emberek, de nemcsak másnaposságra, gyomorbántalmakra, hanem azért is, hogy a tyúkok többet tojjanak. Az időszakos vízfolyások óriási természetátalakító erővel bírnak. Olyan szűk hasadékokat faraghatnak ki, ahol még a vaddisznók sem tudnak megfordulni. Átküzdjük magunkat a Morgó-gödri hasadékon (Nemti), majd túránk végén annak, aki szeretné megkóstolni a helyi ízeket, lesz lehetőség egy jó sztrapacska elfogyasztására is.