Egy kődobostorta krémje és tésztája, Nógrádban (jún. 3.)

Különleges rétegek a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark három helyszínén

„Az ellentétek vonzzák egymást” – szól a mondás. Tűz és víz, kegyhely és földtan?! Mi sülhet ki ebből? Ezek valóban ellentétek vagy gyönyörűen egymásra épülő adottságok, helyzetek? Sejthető a válasz. A völgyből föltekintve a kishartyáni Kőlyuk-oldal meredek fala az égig nyújtózik. Mint egy azték piramison, kőzetbe vájt lépcsősor kanyarog fölfelé kalandra hívva. Ugyan kik készíthették? Miért vájtak kis lakot a homokos kőzetbe? Fentről, a kőbevésett barlangból gyönyörködhetünk a szelíd völgy megnyugtató pazar látványában. Miután megtudtunk mindent a kőzetről és néhány dolgot a korábban itt lakókról is, aláereszkedve autóba szállunk és indulunk következő megálló helyünkre.

Sámsonházán a dobostorta szerű színes kőzetek keletkezésekor égetően forró láva ömlött sisteregve az egykori tengerbe, mintha csak egy Kanári-szigetekről szóló drámai tudósítást látnánk. Az így kialakult gázhólyagok akár barlangi méreteket is elérhettek. Az egykori kőbányában a vulkáni képződmények izgalmas változatossága mellett a sekély trópusi tengerben élő ősmaradványok lenyomataival is találkozhatunk. Azért, hogy lássuk a fától az erdőt felkapaszkodunk a szemközti kilátópontra, ahonnét jól tanulmányozható a dobostortaként egymásra rakódott vulkáni és üledékes kőzetek sorozata, a torta krémje és tésztája.

Harmadik megállóhelyünk a mátraverebélyi Szentkút Kegyhely. A barátlakásoknál átismételjük a barlang fogalmát, ismét láthatjuk a trópusi-szubtrópusi tenger üledékeit, az itt feltűnően gazdag élővilágának maradványaival, továbbá az üledékképződés igen érdekes jegyeit. Firkáljunk, vagy ne? Egyértelműen ne, de… Közelebbről megszemlélhetjük egy ártufa anyagát, majd egy vető felületére is rátehetjük a kezünket. Poszeidón és Vulcanus (ha együtt élhettek volna) küzdelmének szemmel látható nyomait érzékelhetjük a kőzetekben. Majd a források „csodatevő” hatásának titkait nyomozzuk. A túra során részben választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy miért Szentkút a Nemzeti Kegyhely neve, miért nem Szentforrás?

A túra egyik különlegessége, hogy a Magyarországon csak néhány helyen fellelhető barátlakások közül (Tihany, Nagymaros, Kishartyán, Mátraverebély) kettőt is meglátogatunk.

Vetőkarcok és kalcit kristályok

Miért kellenek törések az életünkben? – geológus szemmel a Róka-hegyi kőfejtőben, Csillaghegyen

Budapest. Sokunk otthona, munkahelye, mindannyiunk fővárosa. Büszkék vagyunk jellegzetes építészeti örökségére, történelmére, sokszínű kulturális életére. Ahogy az egyén életében, úgy Budapest történetében is voltak békés korszakok, de éppúgy jellemzőek az ezeket megakasztó események, törések, amik lehetőséget teremtenek a fejlődésre, változásra.

Azonban Budapest ennél is több titkot rejt. Története túlnyúlik az emberi emlékezés határain, megannyi izgalmas eseményt, békés korszakot, vagy éppen törést kellett elszenvednie, hogy kialakuljon mai arculata és földtani öröksége. Túránk során ezen a történeten „sétálunk végig”, és hagyjuk, hogy elmeséljék a kövek a maguk, évmilliókon átívelő históriáját, mely során milliónyi „ránc” és seb keletkezett rajtuk. Azonban törések nélkül, ahogy majd a túrán hallani fogjuk, ma nem használhatnánk autót, nem lennének fürdőink, karsztvizeink, sőt ezek a törések teszik lehetővé, hogy a mostani életszínvonalunkat élhessük.

Túránkon végigmásszuk a csillaghegyi Róka-hegy bányaszintjeit összekötő lépcsőket, megnézünk eocén korú tengeralatti lejtő üledékeket, több mint 200 millió éves mészköveket, egyedülálló paleokarszt-töbröket, bekukkantunk természetes és mesterséges barlangokba. És amik mindezeket térben és időben összekötik, megismerjük a bányában feltárt vetőket, az apró sziklarepedésektől a hegyeket kiemelő hatalmas törésekig. Tarts velünk ezen a körtúránkon, ahol együtt megtanuljuk egy geológus szemével látni és olvasni a néhol hatalmas, néhol apró, de nagy jelentőségű sziklarepedéseket, töréseket, mindezt Budapesttől pár perc sétára. Figyelem, lehetséges mellékhatásként előfordulhat, hogy a túra után már egészen más szemmel fogod nézni majd sziklafalakat! 🙂

Naszály – az Országos Kéktúra délceg hercege a Cserhátban (jún.10.)

A budai hegyekről, a körgyűrűről észak felé nézve a sokarcú Naszályon akad meg tekintetünk. Ő a sokak számára ismeretlen ismerős, a délceg herceg. A Cserhát legmagasabb hegyén látványos kilátópontok, mondákkal teli barlangok, a földtörténeti időkútba bepillantást engedő kőfejtők emelnek minket a mindennapok fölé. Miért ilyen meredek a hegyoldal? Hogyan rejthet egyszerre szenet, mészkövet, dolomitot, homokkövet, agyagot is a gyomra? Hol talált menedéket a közeli faluban megzavart násznép? Izgalmas kérdések sorára kapunk majd választ. A Látó-hegy dolomitsziklájáról új nézőpontból csodálhatjuk meg a Visegrádi-várat, a Szentendrei-szigetet és az azt körbeölelő Dunát. Egyik legmélyebb hazai barlangunk bejáratánál beleszippanthatsz a nyáron hűsítő, télen langyos levegőbe, de az északi hegyoldalon egy háromtermes barlang is felfedezésre vár. Gyere velünk! Tizenegy kilométeres túránk végére a földtörténeti múlt 170 millió éve kerül a hátizsákodba kellemes túraélménybe csomagolva. Csak bírd lehozni!

Öreg-kőben fiatal barlangok – geotúra az Országos Kéktúra mentén a Gerecsében OKT-11

Szeretnéd a Kéktúrát tovább színesíteni? Szeretnél a túra teljesítése közben a pecséteken túl egyedi élményekkel és érdekes információkkal is gazdagodni? Tarts velünk! Geológus kísérőd nagy biztonsággal elkalauzol az erdők-mezők kanyargós útjain, és az útvonal közelébe eső látnivalókat is megmutatja számodra. Sajátos szemüvegén keresztül a kövek életre kelnek és mesélni kezdenek. Az idő dimenziója kinyílik, millió éves folyamatok lenyomatai tárulnak a szemünk elé.Hogyan került a hajdani, 200 millió évnél is idősebb élőlények mészváza a tenger mélyéről az Öreg-kő hegy tetejére? Hogyan, hol és miért alakultak ki a tömör kőzetben kisebb-nagyobb barlangok? Melyikben élt barlangi medve, neander-völgyi ősember? Ezekre a kérdésekre a helyszínen keresünk választ. A lenyűgöző, Jankovich-barlang termeiben sétálunk lámpánk fényénél vagy éppen napvilágnál. Felkeresünk marasztaló kilátóhelyeket, ahonnan megcsodálhatjuk az Esztergomi vár sziluettjét, a kanyargó Dunát és a láthatáron elnyújtózó hegységeket. Elidőzünk a Szalézi Rendház barátságos kolostoránál Péliföldszentkereszten, majd frissítőt veszünk a Gerecse Natúrpark Látogatóközpontban mielőtt tovább mennénk.Hol lehet Magyarországon lukacsos édesvízi mészkövön kialakított biztosított falon sziklát mászni? Mogyorósbánya fölött biztosan. A sziklamászó a fal tetején a helyi csillagászok táborába csöppenhet. Mi itt a helyszín harmadik adottságát, a sziklatetőkről nyíló pazar kilátást élvezhetjük öt hegység kontúrjait is számba véve.

Pecsételő helyek: OKTPH_61_1; OKTPH_61_2; OKTPH_62

Lassú csordogálás Baradlától Jósvafőig – a víz útjának követése az Aggteleki-karszton

Egy rejtélyes, szépnevű falucska, ahol a helyieknek ingyen van a termálvizes medence: Jósvafő, az Aggteleki-karszt Velencéje. Egy, a Világörökség részét képező barlang: az aggteleki Baradla-barlang. Az egész napi túra a víz körül forog e két végpont között. A felszínt és felszín alatti világot formáló kristálytiszta patakok, források, a félelmetes mélybe ásító víznyelők, zsombolyok világában kanyarog túraútvonalunk pontosan úgy, ahogy a víz folyik, fentről lefelé. Sétánk a barlang főbejáratától indul, de a felszínen. A bejárat fölötti mészkőbe talán tényleg az ördög szántott barázdákat, talán a természet. Bármelyik is tette, látványosra sikeredett. A karsztos térszínen kibúvó kőzetek, a borókás növényzettel borított dombok és elbújó vizek folyamatosan változó és áramló, mégis nyugodt országában barangolunk. A Vörös-tó bejáratnál mi is lebukunk a földalatti világba, ahol a barlang leghosszabb villanyvilágítással ellátott, talán legszebb szakaszán követjük a Styx-patak medrét. Közelről láthatjuk a színpompás függő- és állócseppköveket, Magyarország legmagasabbját is, a 19 méteres Csillagvizsgálót. Az Óriások termében a barlang akusztikájából kap a föld alatt túrázó ízelítőt. A felszíni sétát választók a kinti világban folytatják a tavakkal, forrásokkal díszített útjukat, hogy aztán újra találkozzanak a barlangból megérkező túratársakkal. Így lesz újra egy a csapat, egységben a természettel. Egy választható függőhídon való patak feletti átkelés után hívogatva vár minket az Öreg Malomhoz vendéglő egy búcsú kávé, sütemény vagy helyi ételek kínálatával. Gyere velünk és Te is járd végig annak a víznek útját, amelyik csodálatos barlangunk képződményeit formálta. Ha teljes élményt szeretnél, ajánljuk előző napi Szögligetről induló túránkat is, ami az Alsó-hegy fennsíkján halad, az Országos Kéktúra mentén.

Vizek munkája a láthatatlanon is túl, csodavilág néző az Aggteleki-karszton

Aggtelek hallatán a Világörökség részét képező Baradla-barlang jut eszébe mindenkinek. És valóban ez az a hely, amit az idelátogató nem hagyhat ki. Az Aggteleki-karszt ennél azonban sokkal több. A barlangászok számára már-már kultikus helynek számító Alsó-hegy lenyűgöző látványú, hívogató oldalán felkapaszkodva egy tágas fennsík csodaországába csöppenünk. Mintha egy másik világba kerültünk volna, ahol a futó és búvó vizek megengedik, hogy gyönyörködjünk vidám játékukban. A magyar-szlovák határ mesterséges, festett határkövei szégyenlősen pironkodnak a természet keze által alkotott tökéletes egységben. A tisztafehér világító mészkövek és a víz százezer évek óta tartó szerelmének jutalmazottja a pompás erdőkben sétáló turista. Az Országos Kéktúra itteni, alig látogatott szakaszán a víznyelők, karsztforrások, barlangok, zsombolyok úgy sorakoznak, mint máshol a bokrok és tisztások. Nincs ilyen máshol az országban, egészen egyedi. A nap egy barlangász múzeumban kezdődik, és a felújított Szádvárban ér véget. Kell a két, ember által alkotott reggeli és esti sarokkő, mialatt napközben végleg megigéz Téged az élő és csodálatos természet. Gyere velünk az Aggteleki-karszt szívébe, ahol a Te szíved is csak a széppel fog feltöltődni. A velünk tartóknak másnapi túránkat is szeretettel ajánljuk.

Hasadékból hasadékba – avagy Nógrád rejtett geo-kincsei, amelyek közül Salgót még Petőfi is megcsodálta (máj. 13.)

Túránk állomásai, melyeket színes csokorba fűztünk, a Novohrad-Nógrád Geopark területén találhatók. Ez a világon az első határokon átívelő geopark. Az egykori bányászat ipari látképe már csak Salgótarjánban látható, a várost körülölelő természet azonban pezsegve megújult. A kalandtúrával is fűszerezett utunk során Szilvás-kőn megismerkedünk a szén keletkezésének folyamatával, bányászatának néhány módjával, az értékteremtő bazaltbányászattal és nem utolsó sorban betekintést nyerhetünk a konzekvencia barlangok világába. Megtapasztalhatjuk a bazalt mágnesességét, ami megpörgeti az iránytűt, bőrünkön érezhetjük a barlang és hasadék hideg leheletét. Innét autóval megyünk tovább a Petőfi által is látogatott Salgó várába, ahonnét pazar kilátás nyílik egy másik várra, Somoskő várára és a palóc Olümposzra, a Karancsra. Meghódítva a várat az elragadó körpanoráma végképp felcsigáz minket, mivel egy olyan gyönyörű rejtett szegletét fedezzük fel az országnak, amit kevesen ismernek. Aztán tovább autózunk Nemti felé, de útközben még megkóstoljuk a híres „fúró-vizet”, amit nagy mennyiségben visznek az emberek, de nemcsak másnaposságra, gyomorbántalmakra, hanem azért is, hogy a tyúkok többet tojjanak. Az időszakos vízfolyások óriási természetátalakító erővel bírnak. Olyan szűk hasadékokat faraghatnak ki, ahol még a vaddisznók sem tudnak megfordulni. Átküzdjük magunkat a Morgó-gödri hasadékon (Nemti), majd túránk végén annak, aki szeretné megkóstolni a helyi ízeket, lesz lehetőség egy jó sztrapacska elfogyasztására is.