Egy kődobostorta krémje és tésztája, Nógrádban (jún. 3.)

Különleges rétegek a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark három helyszínén

„Az ellentétek vonzzák egymást” – szól a mondás. Tűz és víz, kegyhely és földtan?! Mi sülhet ki ebből? Ezek valóban ellentétek vagy gyönyörűen egymásra épülő adottságok, helyzetek? Sejthető a válasz. A völgyből föltekintve a kishartyáni Kőlyuk-oldal meredek fala az égig nyújtózik. Mint egy azték piramison, kőzetbe vájt lépcsősor kanyarog fölfelé kalandra hívva. Ugyan kik készíthették? Miért vájtak kis lakot a homokos kőzetbe? Fentről, a kőbevésett barlangból gyönyörködhetünk a szelíd völgy megnyugtató pazar látványában. Miután megtudtunk mindent a kőzetről és néhány dolgot a korábban itt lakókról is, aláereszkedve autóba szállunk és indulunk következő megálló helyünkre.

Sámsonházán a dobostorta szerű színes kőzetek keletkezésekor égetően forró láva ömlött sisteregve az egykori tengerbe, mintha csak egy Kanári-szigetekről szóló drámai tudósítást látnánk. Az így kialakult gázhólyagok akár barlangi méreteket is elérhettek. Az egykori kőbányában a vulkáni képződmények izgalmas változatossága mellett a sekély trópusi tengerben élő ősmaradványok lenyomataival is találkozhatunk. Azért, hogy lássuk a fától az erdőt felkapaszkodunk a szemközti kilátópontra, ahonnét jól tanulmányozható a dobostortaként egymásra rakódott vulkáni és üledékes kőzetek sorozata, a torta krémje és tésztája.

Harmadik megállóhelyünk a mátraverebélyi Szentkút Kegyhely. A barátlakásoknál átismételjük a barlang fogalmát, ismét láthatjuk a trópusi-szubtrópusi tenger üledékeit, az itt feltűnően gazdag élővilágának maradványaival, továbbá az üledékképződés igen érdekes jegyeit. Firkáljunk, vagy ne? Egyértelműen ne, de… Közelebbről megszemlélhetjük egy ártufa anyagát, majd egy vető felületére is rátehetjük a kezünket. Poszeidón és Vulcanus (ha együtt élhettek volna) küzdelmének szemmel látható nyomait érzékelhetjük a kőzetekben. Majd a források „csodatevő” hatásának titkait nyomozzuk. A túra során részben választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy miért Szentkút a Nemzeti Kegyhely neve, miért nem Szentforrás?

A túra egyik különlegessége, hogy a Magyarországon csak néhány helyen fellelhető barátlakások közül (Tihany, Nagymaros, Kishartyán, Mátraverebély) kettőt is meglátogatunk.

Gejzírek és ásványok nyomában a Mátrában

Az ásványgyűjtés szenvedély. Fel kell rá készülni eszközökkel és lélekben is. A túrán sohasem tudhatod, hogy ki és mit fog találni, ki találja meg a legszebben csillogó „üveggyöngyöt”. Egy ásvány csak egy üveggyöngy azok számára, akik a csillogásra, a küllemre kíváncsiak a beltartalomra, a történetre nem. Ha a szép mellett az elképesztő sztorira is kíváncsi vagy, akkor velünk gyere megtalálni életed legszebb ásványát, könyvespolcod díszét.

A Mátra az ásványgyűjtők paradicsoma. Gyöngyössolymostól pár km-re északra található Asztag-kő, ami valaha, mint most a yellowstone-i gejzírek teszik, süvítve lövelte magasra mélyben fortyogó vizét. A Mátrától délre húzódó Pannon-tóból kiemelkedő tomboló vulkánok már elcsendesültek, a 13-14 millió évvel ezelőtt működő gejzír körül a mai szemnek kicsit furcsa kinézetű ősorrszarvúak, őzek, szarvasok legelhettek, fel-feltekintve a félelmetes medvekutya támadásától tartva.

A feltörő víz környezetét átalakította, a vulkánokból származó alapkőzetet (andezitet) átitatta a kovás forróvíz, nagyon kemény kőzetet, hidrokvarcitot hozva létre. Erre a kalapács alatt csengő-bongó és ércdúsulásokban gazdag kőzetre a vas és acél országa időszakában bányát nyitottak, amely már hosszú évekkel ezelőtt bezárt. A higany és antimon dúsulások kutatására nyitott árkok, horpák ma is fellelhetők, a kutatótáróból kikerült kőzeteket meddőhányó őrzi. A kövekben gyönyörű antimonit, barit, csillogó kvarckristályok bújnak meg. A feltört példányok üregeiből kitekintő ásványok téged látnak meg előszőr, több millió éves bezártságukat követően. Vajon ők, vagy Te mondod nekik majd, hogy „megtaláltalak, gyönyörű vagy és az enyém vagy”? Most vagy soha! Ne hagyd ki ezt az élményt!

Vetőkarcok és kalcit kristályok

Miért kellenek törések az életünkben? – geológus szemmel a Róka-hegyi kőfejtőben, Csillaghegyen

Budapest. Sokunk otthona, munkahelye, mindannyiunk fővárosa. Büszkék vagyunk jellegzetes építészeti örökségére, történelmére, sokszínű kulturális életére. Ahogy az egyén életében, úgy Budapest történetében is voltak békés korszakok, de éppúgy jellemzőek az ezeket megakasztó események, törések, amik lehetőséget teremtenek a fejlődésre, változásra.

Azonban Budapest ennél is több titkot rejt. Története túlnyúlik az emberi emlékezés határain, megannyi izgalmas eseményt, békés korszakot, vagy éppen törést kellett elszenvednie, hogy kialakuljon mai arculata és földtani öröksége. Túránk során ezen a történeten „sétálunk végig”, és hagyjuk, hogy elmeséljék a kövek a maguk, évmilliókon átívelő históriáját, mely során milliónyi „ránc” és seb keletkezett rajtuk. Azonban törések nélkül, ahogy majd a túrán hallani fogjuk, ma nem használhatnánk autót, nem lennének fürdőink, karsztvizeink, sőt ezek a törések teszik lehetővé, hogy a mostani életszínvonalunkat élhessük.

Túránkon végigmásszuk a csillaghegyi Róka-hegy bányaszintjeit összekötő lépcsőket, megnézünk eocén korú tengeralatti lejtő üledékeket, több mint 200 millió éves mészköveket, egyedülálló paleokarszt-töbröket, bekukkantunk természetes és mesterséges barlangokba. És amik mindezeket térben és időben összekötik, megismerjük a bányában feltárt vetőket, az apró sziklarepedésektől a hegyeket kiemelő hatalmas törésekig. Tarts velünk ezen a körtúránkon, ahol együtt megtanuljuk egy geológus szemével látni és olvasni a néhol hatalmas, néhol apró, de nagy jelentőségű sziklarepedéseket, töréseket, mindezt Budapesttől pár perc sétára. Figyelem, lehetséges mellékhatásként előfordulhat, hogy a túra után már egészen más szemmel fogod nézni majd sziklafalakat! 🙂

Naszály – az Országos Kéktúra délceg hercege a Cserhátban (jún.10.)

A budai hegyekről, a körgyűrűről észak felé nézve a sokarcú Naszályon akad meg tekintetünk. Ő a sokak számára ismeretlen ismerős, a délceg herceg. A Cserhát legmagasabb hegyén látványos kilátópontok, mondákkal teli barlangok, a földtörténeti időkútba bepillantást engedő kőfejtők emelnek minket a mindennapok fölé. Miért ilyen meredek a hegyoldal? Hogyan rejthet egyszerre szenet, mészkövet, dolomitot, homokkövet, agyagot is a gyomra? Hol talált menedéket a közeli faluban megzavart násznép? Izgalmas kérdések sorára kapunk majd választ. A Látó-hegy dolomitsziklájáról új nézőpontból csodálhatjuk meg a Visegrádi-várat, a Szentendrei-szigetet és az azt körbeölelő Dunát. Egyik legmélyebb hazai barlangunk bejáratánál beleszippanthatsz a nyáron hűsítő, télen langyos levegőbe, de az északi hegyoldalon egy háromtermes barlang is felfedezésre vár. Gyere velünk! Tizenegy kilométeres túránk végére a földtörténeti múlt 170 millió éve kerül a hátizsákodba kellemes túraélménybe csomagolva. Csak bírd lehozni!

Tengerparti séta Hármashatáron innen és túl – geo-körtúra a Budai-hegységben

Budapest fantasztikus város. Fürdők, barlangok, zene, kultúra, építészet, történelem, gasztronómia mind-mind lenyűgözi az idelátogatót, kényezteti az itt lakót. Ennek a páratlan harmóniának a Duna, a Pesti-síkság és a budai hegyek adnak teret. Ki gondolná, hogy a hegyeknek is éppolyan izgalmas története van, mint magának a városnak! Gyere, és fedezd fel Te is! Az itteni kőzetek egy 200 millió éves trópusi tengerparton keletkeztek valahol lent délen, majd a kőzetlemezek kalandos utazásba kezdtek. Voltak nyugodt időszakok, mikor az idősebb képződményekkel fiatalabbak kerültek kapcsolatba, voltak nehezebb periódusok, mikor minden pusztult, úgy, mint a város mikor átszaladt rajta a történelem. Eldugott kőfejtőkben megmaradt mozaikokból, dombtetőn kiálló sziklák szövetéből áll össze a hegy története. Az Országos Kéktúra Budapest közeli szakaszát is magába foglaló sétánk útvonala látnivalókban rendkívül változatos. Utunk során egy sok éven át elfelejtett kis Árpád-kori templom, természetes és mesterséges kilátópontok gyönyörködtetnek, melyekről csodaszép panoráma tárul elénk. Túránk vége felé a Guckler Károly-kilátónál Budapest mesés látképét a tágabb táj rendezi egy tökéletes festménybe. Jó időben a Mátra, sőt akár a “palóc Olimposz”, a Karancs csúcsai is csipkézhetik a horizonzot.

Ebéd előtti séta a Tigrisköveknél a Hármashatár-hegyen

A melengető őszi napon, jól esik egy kis ebéd előtti séta a természetben. A bokrok közül fácánkakas rikoltása, a rétről tücsökciripelés muzsikája hallatszik, miközben színes lepkék szálldosnak virágról-virágra, és kakukkfű illata tölti be a levegőt. A hegyoldal köveit megvilágító fények még izgalmasabbá teszik a felszínüket, és segítenek megérteni, hogyan keletkeztek ezek a különleges formák. Mindez nem távoli helyszíneken, hanem Budapest közigazgatási határán belül!

Csatlakozz délelőtti sétánkhoz, melyen az őszi nap fényében rávilágítunk a múlt elfeledett kincseire, és időutazást teszünk a letűnt földtörténeti korokba. Gondolkoztál már azon, hogy miről tudnának mesélni azok a kövek, melyek a környék házait, kerítéseit díszítik? Hol keletkeztek és hogy kerültek ide?

A természet egy jó humorral megáldott, nagy játékos… Hegytetőre teszi azokat a kőzeteket, amelyek egykor, sok száz kilométerrel arrébb, trópusi sekélytengerekben keletkeztek. Ez a játék persze időigényes, millió években mérhető… Mi most két óra alatt fogjuk rekonstruálni több mint 200 millió év eseményeit, hogy aztán sokáig tartó, szép élmény váljon belőle!

Hasadékból hasadékba – avagy Nógrád rejtett geo-kincsei, amelyek közül Salgót még Petőfi is megcsodálta (máj. 13.)

Túránk állomásai, melyeket színes csokorba fűztünk, a Novohrad-Nógrád Geopark területén találhatók. Ez a világon az első határokon átívelő geopark. Az egykori bányászat ipari látképe már csak Salgótarjánban látható, a várost körülölelő természet azonban pezsegve megújult. A kalandtúrával is fűszerezett utunk során Szilvás-kőn megismerkedünk a szén keletkezésének folyamatával, bányászatának néhány módjával, az értékteremtő bazaltbányászattal és nem utolsó sorban betekintést nyerhetünk a konzekvencia barlangok világába. Megtapasztalhatjuk a bazalt mágnesességét, ami megpörgeti az iránytűt, bőrünkön érezhetjük a barlang és hasadék hideg leheletét. Innét autóval megyünk tovább a Petőfi által is látogatott Salgó várába, ahonnét pazar kilátás nyílik egy másik várra, Somoskő várára és a palóc Olümposzra, a Karancsra. Meghódítva a várat az elragadó körpanoráma végképp felcsigáz minket, mivel egy olyan gyönyörű rejtett szegletét fedezzük fel az országnak, amit kevesen ismernek. Aztán tovább autózunk Nemti felé, de útközben még megkóstoljuk a híres „fúró-vizet”, amit nagy mennyiségben visznek az emberek, de nemcsak másnaposságra, gyomorbántalmakra, hanem azért is, hogy a tyúkok többet tojjanak. Az időszakos vízfolyások óriási természetátalakító erővel bírnak. Olyan szűk hasadékokat faraghatnak ki, ahol még a vaddisznók sem tudnak megfordulni. Átküzdjük magunkat a Morgó-gödri hasadékon (Nemti), majd túránk végén annak, aki szeretné megkóstolni a helyi ízeket, lesz lehetőség egy jó sztrapacska elfogyasztására is.